2012. november 23., péntek

~4.fejezet~


~4.fejezet~

*Nándi szemszög *
Reggel arra keltem, hogy kaptam egy SMS-t Gellérttől. Ez állt benne: Reggel 7:20-ra gyere a suliba! Fontos! ui.: bocs, ha felébresztettelek!
Gyorsan felkaptam magamra valamit, és már mentem is a suliba. Szerencsére itt lakunk a sulitól egy köpésre, szóval időben bent voltam. Mikor felmentem az osztályba, Gellért már ott ült a padján, és valamin nagyon gondolkozott. Odamentem hozzá.
  • Na hali, Mit akartál mondani?- kérdeztem
  • Várjuk meg vele a többieket!
  • Jó, de kik tartoznak a többiekbe?
  • Az összes fiú!
Ekkor toppant be az osztályba Ádám. Ő is odajött hozzánk, majd elkezdtünk beszélgetni a hétvégi painball-ról. Közben megjött a többi fiú is, vagyis Miki, Márk, Sanyi és Krisztián, aki valamit nagyon nézett a telefonján. Hát igen, elég kocka. Mondjuk ez néha jól jön, mert például a szombati játékunkat is ő szervezte. Mikor már minden fiú bent volt (meg pár lány, de ők elvoltak a tanulással), Gellért rátért a lényegre.
  • Na szóval! Tegnap megbeszéltem a Kittivel, hogy most egy ideig ne legyen a lányokkal, mert ott nem tud felszabadulni, ezért szeretnélek titeket arra kérni, hogy ˝fogadjuk˝ be őt egy időre a csapatunkba, aztán ha minden jól alakul, ˝tartsuk meg˝!
  • Ez tök jó ötlet! - pacsizott le Gellérttel Miki.
  • És ti is benne vagytok? -kérdezte ötletgazdánk.
  • Ahaa, de ha nem válik be, te koptatod le! - mondta Krisz a telefonja képernyőjét bámulva.
  • Oké, oké! Ja, és a legfontosabb! Ezt nehogy elmondjátok neki!
  • Jön!- kiáltotta el magát Márk. Komolyan mintha ősellenség lenne, és menekülnénk előle. Gyorsan mindenki elő vette a törikönyvet, hogy okosabbnak tűnjünk, mikor belépett az osztályba a várva várt lány. Húúúú, gyönyörű volt! Igen, már egy jó ideje tetszik nekem, de sose mondtam el neki. Nem is tervezem, majd talán egyszer megtudja. Mikor Sanyi meglátta, hogy bámulom, oldalba bökött. Igen, ők tudják, hogy tetszik nekem. Gellért intett neki, hogy jöjjön ide. Ide ült, de csak hallgatott minket, majd ezt megtörte egy kérdéssel:
  • Minek van nálatok könyv, ha bele sem néztek??
  • Hát, így okosabbaknak tűnünk, de ne kérdezd, hogy mi van benne, mert úgyse tudjuk! - mondta neki Ádám.
Majd hogy Márk is megszólaljon, feltett egy kérdést, aminek én kifejezetten örültem.
  • El szeretnél jönni velünk hétvégén paintballozni?- Kitti semmit sem felelt rá.
  • Hahóóó, figyelsz te egyáltalán??- kérdezte Márk.
  • Őőő, persze, de elmondanád még egyszer??- de cuki, mikor zavarba hozzák! Jó ez hülyén hangzott....
  • Nem szeretnél eljönni velünk paintballozni? - kérdezte újra.
  • Szuper, és mikor? - lettem boldog, hisz ez egy remek alkalom a megismerkedésre!
  • Szombat 16.00-kor – itt láttam, hogy először gondolkozik, majd szomorú lesz.
  • Háát, nem tudom, mert egy barátnőm lesz nálunk.....- mondta, miközben elhúzta a száját.
  • Nem baj, hozd el őt is! - ajánlottam föl. Nehogy már emiatt ne jöjjön!
  • Oké, megkérdezem. És köszi a meghívást! :)- mosolygott ránk. Hogy lehet valakinek ilyen szép mosolya?? 

    Tudom, ebben a fejezetben nem sok minden történik, de így sikerült.... :) xx Kitti:)

1 megjegyzés: